Történetek - tanulópénz helyett...

Eddigi történeteink tartalomjegyzéke itt található:

Tartalomjegyzék

A minőség és környezetirányítási felkészítés is szolgáltatás! (2)

Csak tudjunk megfelelő szolgáltatót választani!

Nézzük meg azt a néhány jellemzőt, amelyek a szolgáltatások sajátosságai közül leginkább jellemzik a minőség- és környezetközpontú irányítási rendszerek kialakításának folyamatát. Itt a megfelelő felkészítő cég kiválasztásáról már nem írok, ezzel a kérdéssel foglalkoztunk már éppen eleget. 

Vajon a rendszerépítés „tárgyiasul”-e, a folyamat kapcsolódik-e termékhez, vagy nem? 

Ez a kérdés sokkal fontosabb, mint elsőre gondolnánk. Sokkal inkább gyakorlati, mint pusztán elméleti kérdés. Néhány cégnél – sajnálatos módon - pedig egyenesen a legfontosabb, vagy egyetlen. Mármint, hogy a minőség- és/vagy környezetközpontú irányítási rendszer dokumentációja-e a rendszerépítési (szolgáltatási) folyamat tárgyiasult terméke, egyben eredménye? Sajnos innen már csak egy lépés a következő állítás: ISO-rendszer = dokumentáció, ill. dokumentálás. Az ilyen cégeknél valamirevaló, magát komolyan vevő felkészítő nem hiszem, hogy szívesen dolgozhatna.

Pedig, - tapasztalataim szerint – már a cégvezetővel való első személyes találkozón választ kaphatunk a fenti kérdésre. A válasz rögtön el is dönti az irányítási rendszer cégnél betöltött szerepét, funkcióját. Sőt, a dokumentáció terjedelmére vonatkozó elvárást is könnyen kifürkészhetjük. 

Jó tíz éve, történt, amikor az 1996-os (20 fejezetes) ISO szabványról dolgoztuk át a minőségügyi rendszereket az akkori új, az ISO 9001:2000 szabványnak megfelelően. Amikor az egyik ilyen átdolgozás-felkészítés végén „fizikailag” is letettem az egyik partnercég tulajdonosának asztalára a kb. 120 oldalas rendszerdokumentációt, az meglehetősen furcsa fogadtatásban részesült:

- Ezért a sok pénzért csak ennyi jár? – így a tulajdonos. 

- Úgy gondolom ez is sok, de, ha ad még két napot szívesen megduplázom a dokumentációját. – válaszoltam én. (Azt persze nem tettem hozzá, hogy akkor csesznék ki igazán vele.)

Az ilyen – erre is van műszavunk – „tanúsítvány centrikus” cégeknél nem kérdés, hogy miért kell a rendszer. Nos, ezeken a helyeken úgy tárgyiasul a szolgáltatás, ahogyan nem kellene. A szolgáltatási folyamat erősen kapcsolódik termékhez, sőt eredménye és egyben célja is a dokumentáció, azon keresztül a tanúsítvány megszerzése. Ezt önmagában persze hiba lenne kapásból elítélni, hiszen (sajnos!) valamilyen külső kényszer „áldozatává” vált a cég.

Ma már egyre több cégnél a minőség- és környezetközpontú irányítási rendszerek kialakításával érzékelhető állapotváltozást sikerül elérnünk. 

Aminek az eredménye másféle tárgyiasulás. Olyan, amilyet a szabványalkotók elképzeltek. Főleg, ha az egy időben és egy helyen történő szolgáltatás nyújtása és felhasználása közben a megrendelő megfelelő szintű képviselője is jelen van, sőt aktívan együttműködik a felkészítővel.

Ilyenkor általában az állapotváltozás iránya pozitív, a tárgyiasulás eredményei pedig konkrét számok, vagy előnyök, melyek megfoghatók, természetesen nem azonnal. Pl. x% árbevétel/profit növekedés, (ahol az x egy, vagy kétjegyű pozitív egész szám) vagy y% költség/ráfordítás változása, (ahol az y egy, vagy kétjegyű negatív egész szám) esetleg nulla számú üzemi baleset. Az ilyen cégek az ún. „működés centrikus„ vállalkozások, ahol az ISO-rendszer iránti igény belső igény, semmiképpen sem valamilyen kényszer.

A mi rendszerépítő, felkészítő szolgáltatásunkat sem célszerű megszakítani, vagy felfüggeszteni, hiszen a romlékonyság itt is jellemző.

Nem jó, ha megszakítjuk a felkészítést, mert egy szigorú logika szerint egymásra épülő folyamat-elem sort zavarunk meg. Igaz ez a tanúsítási eljárást követő „rendszerkarbantartásra” is, amely során – tapasztalataink szerint – 2-3 év alatt teljesedik ki igazán az irányítási rendszer, épül be a cég mindennapjaiba és tölti be előre megálmodott küldetését. Türelem tehát, a tanúsítvány kiakasztásával azonnal nem fognak látványosan javulni mutatóink! Általában is elmondható, hogy egy minőség- és/vagy környezetközpontú irányítási rendszernek ugyanúgy be kell érnie, mint a nemes bornak. Csak az nem mindegy, hogy hogyan érleljük azt. Például ne hagyjuk magára a hordóba töltés után!

Az sem tagadható (sajnos), hogy a felkészítők időbeli teljesítménye is heterogén, vagyis a rendszerépítés minősége a folyamat ideje alatt állandóan változik. Biztosan nincs mindig ugyanolyan jó formában a szakértő, ahogy egy úszó sem tud állandóan világcsúcsot úszni. Azonban nálunk is igaz, mint bármelyik versenysportban, hogy az igazán profi, jól felkészült és tapasztalt versenyző „formaingadozása” sokkal kisebb, mint az amatőré. Egyáltalán az amatőrnek van valamilyen formája? Olyan biztos nincs, amilyenre nekünk szükségünk lenne. Erre tehát nemigen van más recept, mint az, hogy 

profi felkészítőt kell választani!

Hogyan? 

Például így: Hogyan is válasszunk minőségügyi felkészítőt?...

Vagy így: Hívjon meg bennünket egy személyes, minden kötelezettségtől mentes ingyenes konzultációra! 

Törőcsik Ignác