Történetek - tanulópénz helyett...

Eddigi történeteink tartalomjegyzéke itt található:

Tartalomjegyzék

Küldjön egy ajánlatot! - avagy Newton III. törvénye...

Sokszor eszembe jut, hogy mi lenne velünk, ha nem működne Newton III. törvénye? Tudniillik az ún. "hatás-ellenhatás" törvénye. Eszerint, ha az egyik test erőt fejt ki a másikra, a másik is erőt fejt ki az előzőre, tehát az erők mindig párosával lépnek fel. Ezek az erők egyenlő nagyságúak és ellentétes irányúak.

Gondoltuk volna, hogy Newton III. törvénye, illetve az ennek alapján működő természeti-, de majd látjuk, társadalmi jelenségek szó szerint védelmeznek bennünket? Persze csak fizikailag, lelkileg semmiképpen. Hogy miért és hogyan? 

Állítás (1): Newton III. törvénye fizikailag védelmez bennünket!

Életkép az M7-esről: Ugye ismerős, amikor izomagyú terepjárós barátunk gandzsától vérben forgó szemekkel, kinyújtott középső ujját az égnek emelve gyorsít ránk hátulról a sztrádán úgy kb. 200-zal? Hurkává dagadt nyaki artériákkal ordít, hogy: - Takarodj az utamból a szarládáddal, te köcsög! Közben egyszerre villog is, meg dudál is, biztosan artistaképzőbe járt. Talán most akarja megdönteni pályarekordját, - ti. Siófok-Budapest 35 és fél perc - vagy csak azért túrja ilyen intenzíven a farunkat, hogy le ne késsen egy még nagyobb dzsipó alkalmi vételéről? Mindegy, a fő az, hogy a forgalommentes út, az neki jár, mert neki amúgy is több minden jár.

De menjünk tovább! Amennyiben nem működne Newton III. törvénye, akkor már sokkal kevesebben lennénk az utakon. Hogy miért? Mert, ha izomagyú barátunk haja szála se görbülne mondjuk egy ütközéskor, akkor már régen letakarított volna bennünket az útról. Minimum, mint egy hóeke. Különben sem lenne nagy kár értünk, cammogó köcsögökért, hiszen autóinkhoz hasonlóan mi a tizedét sem érjük, mint ő, így kisebb kárért a büntetés is kevesebb, nemde? Tehát, elvileg megérné. Meg gyakorlatilag is, hiszen némi aprópénzért ...

De a lényeg nem ez! A lényeg, mint az náluk általában lenni szokott anyagi természetű. A lényeg és egyben a visszatartó erő tehát az, hogy az ütközéskor nemcsak a mi szarládánk törne össze, hanem az ő luxus terepjárója is. Bár külsőleg biztosan kevésbe, de azért köszönjük, Mr. Newton! Meg különben is, hogy néz ki egy sérült luxusverda?

Állítás (2): Árajánlatot a legtöbbször azért kérnek tőlünk, hogy lerázzanak bennünket!

De hogy kerül a csizma az asztalra? Hát úgy, hogy manapság nálunk munkához, szinte kizárólag árajánlattal lehet jutni. Vagy nem? (Meg pályázattal, de arról majd máskor.) Ugye ismerős a történet: "- Küldjön egy ajánlatot!" - mondják a "lerázósak". 

És már megint a tréningek! A jobb tréningcégek étlapjának értékesítési, ha tetszik eladástechnikai, (szebben a kettőből értékesítéstechnikai) menüinek kínálatában legalább tucatnyi, ízlés szerint választható desszert létezik. Ezek a gyöngyszemek ilyenek, hogy: "még gondolkodom rajta", vagy "most nem aktuális", stb. Az igényesebbeknek jobban ízlik a "még meg kell beszélnem az üzlettársammal", vagy esetleg ajánlhatom a "tárgyalásban vagyok a konkurenciával"-t is. A pragmatikusabbjának csak egyszerűen "ez túl drága." Ugye tudjuk: - Ezek kifogások, melyeket lehet kezelni! - mondja tenyerét dörzsölve a sokat próbált tréner. Szemben a körülményekkel, mert azok ugye "igazak". (Valóban?) Előbbiekre vannak a menedzsment szakácskönyvekben, meg a tréningeken is a receptek, azok a bizonyos kifogás-kezelési technikák. Ezekről én itt most nem szívesen írnék, nem venném el a trénerek kenyerét. Ugyanis 200 ezer forint körüli összegért két nap alatt majdnem minden tréning-cukrászdában felszolgálnak ezekből, vagy hatot-hetet. Illetve, amennyit csak óhajt a kedves édesszájú vendég, de akkor, az nyilván drágább!

Ha már most ilyen finom desszertekről ábrándozunk, akkor

állítás (3): az igazi hab a tortán, sőt, a hab tetején a bonbonmeggy, kétséget kizáróan a "- Küldjön egy ajánlatot!"

Csak nem ismerős? Nem, kérem szépen, ez nem ugyanaz, ez merőben más! Ez már nem egyszerűen mennyiségi kérdés, nem csak egy a sok közül. Itt, kérem a mennyiség a fülünk hallatára váltott át minőségbe!

Mert így már nemcsak egyszerűen az idődet rabolják, meg nemcsak az etikai kódex lapjait tépkedik szana-szét, mint a hagyományos kifogásokkal, hanem még meg is dolgoztatnak. Előre tudhatóan, feleslegesen, passzióból, oktató szándékkal. Ne akard csak te eladni a portékádat! Legalábbis nekik semmiképpen se!

De még ez a summázás sem ilyen egyszerű, hiszen itt is legalább három változat lehetséges:

Eszük ágában sincs venni tőled, sem most, sem később semmit, de mivel próbálkozni merészeltél, hova tovább zaklattad őket, hát bosszúból megleckéztetnek, Kedves Ajánlatadó. Mert ugye egy árajánlatot elkészíteni, még ha meg is van a minta, akkor sem három perc. De az igazi lecke a kudarcélmény.

Három-négy alibi ajánlatból (köztük a tiédből is) többé-kevésbé kiismerik termékedet/szolgáltatásodat, egy kicsit szakmád rejtelmeit is, majd nem sokkal később "igazi" szakértőként, már szakkifejezéseidet próbálgatva, látszólag érdemben tárgyalnak a többiekkel, a későbbi balekokkal. Persze főleg árengedmény (van ahol árejtésnek mondják) kicsikarása céljából. Vagyis kiképezted őket. Ingyen! Gratulálok, csak így tovább, Kedves Ajánlatadó!

Hiú ábrándokat táplálnak benned, még egy rövid ideig talán reménykedsz is, hogy most, így majd munkát szerzel. Persze, amíg a kezed a bilibe nem ér. Józanodj már ki, Kedves Ajánlatadó! Hát nem tűnt fel, hogy megint megaláztak? 

Természetes, hogy az innovatívabb tréningcégek már ezekre is felkészültek. Mármint a bonbonmeggy hab tetejéről való minél gyorsabb megkaparintásának módszertanára. Valahogy így:

- Cégének és igényeinek pontosabb ismerete nélkül nem szívesen küldenék ajánlatot, ellenben, ha ...

Állítás (4): Newton III. törvénye szerint a "lerázósaktól" is fognak ajánlatot kérni! 

Merthogy nekik is van termékük és/vagy szolgáltatásuk! Persze, lehet, hogy nekik eddig ajánlatadás nélkül is jól ment a bolt. Jó volt nekik! Csakhogy, van mindjárt két rossz hírem is: 

1. Kedves "lerázós" barátaim! Mint tudjuk, mindenkivel, így minden céggel, köztük az Önökével is ugyanaz fog történni. Vagy egy kicsit fennköltebben a J. M. Jurantól (ugyan más szövegkörnyezetben született és máshol már) idézett fordulattal: "Egyetlen kivételt sem ismerünk!" (Még szerencse.) 

2. Még egy törvény ide: Mint tudjuk, "az átlaghoz való visszatérés" törvényének szellemében egyszer fenn, egyszer lenn ... (Már csakhogy kijöjjön az átlag.)

Innen is kellemes és főleg sikeres ajánlatgyártást kívánok a jövőre vonatkozóan minden Kedves Lerázós Ajánlatkérő Barátomnak!