Ajánlat nélkül nincs üzlet! - avagy képzelt(?) riport üzleti ügyeskedéseinkről...
Egy "riportsorozat" része ez az írás, melyben mindennapi üzleti ügyeskedéseink elé fogunk görbe tükröt tartani. Kérdés csak az, hogy mikor fáradunk bele, vagy hogy meddig tart a tükör?
Íme az első, így, hogy "képzelt(?)" - zárójeles kérdőjellel - mindjárt az elejéről, arról a bizonyos ajánlatkérésről, amellyel ugye indítani szoktuk üzleti együttműködéseinket, (vagy nem).
Történik: 2009-ben a Majdnemmindegy Kft. ügyvezető igazgatójának irodájában.
A Majdnemmindegy Kft. 4 éve alakult. Tevékenysége majdnem mindegy, jelenleg 24 főt foglalkoztató mikro-, kis- és középvállalkozás. (Pardon, ez csak egy rossz beidegződés volt. Mert manapság a csapból is ez folyik. Mármint, hogy támogatják őket.) Ez már simán közepes! A cég erőteljes növekedési pályára állt, árbevétele évenként folyamatosan 20-30 %-al nő. A bonyolult üzleti és a megnövekedett adminisztrációs folyamatok szabályozottabb irányítására a tulajdonos ISO 9001-es minőségirányítási rendszer bevezetése mellett döntött.
Vagy: A Majdnemmindegy Kft. 1989-ben az Állami Majdnemmindegy Művek privatizációja nyomán, annak jogutódjaként alakult. Azóta többszöri átszervezés és a termelés racionalizációja folytán (közben ahogy szoktuk ésszerű karcsúsítások is voltak) - közel 200 dolgozójával - igazi mamutként uralja a majdnem mindegy termékek piacát. Az időközben felgyülemlett határozatok, irányelvek és utasítások átláthatatlan szövevényt alkotva, mára a káosz peremére sodorták a vállalatot. A cég tulajdonosai úgy döntöttek, hogy a majdnem mindig egymásnak is ellentmondó szabályozások dzsungelében egy ISO 9001-es minőségügyi rendszerrel vágnak utat.
Vagy: A Majdnemmindegy Kft. - egyébként nem majdnem mindegy? ...
Szereplők:
Főnök - a FŐNÖK,
Mancika - a titkárnő,
Kovács - a leendő minőségirányítási megbízott.
/A Főnök: A FŐNÖK, a Majdnemmindegy Kft. ügyvezető igazgatója, igazi nagymenő. Már vagy harminc éve ő mindig csak Főnök. Mindenkit ismer, aki számít, akit ő nem ismer, az nincs is. Most éppen két aláírás között verejtékben úszva, kidülledt nyaki artériákkal ordít ki a nagy fekete íróasztal mögül./
Főnök: - Mancika! Küldje be a Kovácsot!
/Mancika: Mancika a titkárnő. Kávéjáért akár száz kilométert is érdemes utazni. Ő mindent tud, régebben információs központ volt, most inkább amolyan kommunikációs centrum, jobban mondva communication center./
Mancika: - Bocsánat, Főnök, de melyiket? Tudja, itt van vagy négy Kovács. Talán a Margit néni fiát?
Főnök: - Hát azt, amelyik főiskolára jár, tudja, amelyik nemsokára izós megbízott, vagy mi a fene lesz. (Ja, mint a Tungsram.) Azt a nyiszlett figurát!
Mancika: - Akkor a Margit néni fiát! Rögtön hívom, Főnök. Még valamit, esetleg egy kávét?
/Kovács: Kovács, a szemüveges, tudós pofa, most is - mint mindig - valamilyen főiskolára jár, a nagypapa (Margit néni édesapja) békebeli alpakka zakójában, hóna alatt - mint mindig - valami könyv-félét szorongat./
Kovács: - Hívatott, Főnök!
F: - Kovács, kérjen be három ajánlatot ilyen izós cégektől, tudja, akik ilyen ... felkészítők, vagy mi a bánat!
K: - Igen, Főnök, de mégis melyikektől? Hol keressek ilyeneket?
F: - Mit bánom én, legyen benne kicsi, közepes, meg nagy cég is. Majdnem mindegy, úgyis a Józsi unokaöccse csinálja. Az is ilyen felkészítő-féle. Tanulta a főiskolán ezt az izót, vagy mi francot. Meg különben is, majdnem mindenhol tanítják már.
K: - Főnök, jó lesz, ha az internetről keresek felkészítő cégeket? Ott nagyon sok ilyen van. Majd olyanokat választok, akiknek jó a honlapja. Meg olyan meggyőzőek!
F. - Kovács! Mondtam már, hogy majdnem mindegy, nem? Plussz három ajánlat meg azért kell, hogy azokat meg tudjuk mutatni a tulajnak. Így megversenyeztettük őket, ... he-he-he, vagy nem? Merthogy a nyerő ajánlat úgyis a Józsi unokaöccséé lesz. Érti? Nem érti? Mit nem ért ezen, Kovács? Nem hallott még vatta-ajánlatokról? Hát honnan szalajtották magát, Kovács?
K. - Dehogynem értem, Főnök! De akkor az árakat ... ugye, valahogy ... be kell majd lőni. Nehogy má' valamelyik nagyon olcsó legyen, mert akkor nem lehet csak még annál is olcsóbbal nyerni, ugye? És akkor a Józsi bá' öccse ugye nem tud ... jó nagyot ... hogy is mondjam, ... szakítani, vagy mi? Ugye, Főnök?
F: - Kovács, fiam! Mi lenne, ha nem tökölnél annyit? Súgjad meg a másik háromnak, hogy kb. mennyivel lehet nyerni. Persze, csak falból, ... he-he-he. Nehogy má' valamelyik marha itt nagyon alámenjen. Érted? Ócsítani nem itt kell! Súgjad meg nekik, hogy mennyi az annyi. Úgy sacc, per kábé. Érted má'?
K: - Értem már, Főnök! És akkor a Józsi bá' öccse meg egy kicsit olcsóbbal nyerni fog. Ugye? Mert úgyis csak az ár játszik, vagy nem? Bár én tanultam a fősulin ilyen összehasonlításos értékelési, meg kiválasztási módszereket. Ahol van öt-hat kritérium, ... ilyenek, hogy megbízhatóság, meg szakmai színvonal, meg persze az ár is benne van, ... meg ilyenek. Meg súlyszámok, ... aztán lehet rangsorolni, meg kiválasztani.
F: - Na ide hallgassál, fiatal barátom! Hagyjál engem békén a kritériumaiddal, meg a súlyszámaiddal. Ezek most nem játszanak! Érted? Csak az ár! A többi, meg majdnem mindegy! Megmondod nekem a legolcsóbbat, ... ami persze, ugye, nem lesz nagyon olcsó, ... mert remélem értettük egymást! Te, meg értékelhetsz, ahogy akarsz. A többit majd én intézem a Józsi öccsével. Világos? Ha nem, akkor most kérdezzél!
K: - Értem, Főnök, rendben, Főnök, akkor megyek, intézkedek. www.iso.hu!
F: - Várjál csak egy kicsit, Kovács, fiam! Egyébként meg mi a fészkes fenét értetlenkedsz itt nekem annyit? Te ennyire amatőr vagy, vagy csak kekeckedsz velem? Különben meg mi a francot szorongatsz a hónod alatt?
K: - Főnök, ez egy jegyzet. Üzleti etika. Ebből vizsgázom a jövő héten a főiskolán. Ebben az van leírva, hogy ...