Ahhoz, hogy cégét komolyan vegyék …

… "a legjobb egy jó ISO", ami kevesebbe kerül, mint amennyibe hiánya fog! Néhány kérdés és válasz az ISO-ról kialakult előítéletek és tévhitek eloszlatására...

Sokan mondják, hogy mára eléggé lejáratódott az ISO! Igaz ez?

Azok szerint, akik képtelenek voltak az ilyen szabványos irányítási rendszerek lehetőségeit és előnyeit kihasználni. Ők hangoztatták, hogy "amíg nem volt ISO-nk, tudtunk dolgozni, mióta van, nem tudunk." Ez jó szöveg, de csak önigazolás, ők a saját szabályaikat sem szerették betartani. Ebbe kiváló felkészítőjük is besegített nekik a rájuk zúdított papírtengerrel. Akkor meg még jobb a szöveg, ha úgy kezdődik, hogy: "… azt halottam…", ahogy ez már csak lenni szokott ilyenkor.

Két cég sem egyforma. Akkor hogy lehet azt a bizonyos "szabványosított uniformist" ráhúzni mindenkire?

Az ellenzői tábor másik fele, akiknek nagy volt a zakó. Természetesen, ha egy 157 cm magas, 48 kg-os emberre rásóznak egy 58-as zakót, nem fogja magát jól érezni, igyekszik attól megszabadulni. Előbb a boltost szidja, később a boltot, utóbb az egész konfekcióipart. Ráadásul történetét széles körben publikálja is. Ismerős? Így járt a mi (ti. a minőségügyi tanácsadói-felkészítői) üzletágunk is. Ez mégsem jelentheti azt, hogy ezután ne hordjunk zakót. Rendes helyeken nem lehet megjelenni agyonmosott mackófelsőben! Venni kell egy márkás boltban, vagy csináltatni kell egy jobb szabónál méretre olyan zakót, ami ránk illik, a miénk. Ahogy nálunk is lehet kapni testre szabott rendszerépítést és működtetést.

Tapasztaljuk viszont, hogy az utóbbi időben egyre több tanúsítványt helyeznek újra érvénybe. Amikor ugyanis felfüggesztik a tanúsítottságot, …

De miért függesztik fel?

Azt mondják, nem kéri a piac. Dehogynem, csak nem direktben! Vagy nem most azonnal, csak holnap. Persze kényelmes csak az orrunkig látni, vagy kapcsolatainkból élni. Valameddig. A "felfüggesztők", ha tudnák, mekkorát hibáznak, nem tennék! Ez negatív üzenet a cégen belülre is meg a piacra kifelé is. Elbizonytalanodnak a munkavállalók, mondván, "lehet ezt lazábban is". A partnerek, a vevők balhét sejtenek, megindul a sugdolózás, a cég lejtőre kerül. Ki veszi meg "márka nélküli" autónkat? Fogynak a partnerek, elbukják a tendereket, stb. Belátják, tévedtek, fogyóban a reputáció. Elkezdődik a kapkodás, a szöveg így változik: "ameddig volt ISO-nk a vevőnek dolgoztunk, mióta nincs, a raktárnak."

Biztos, hogy ISO-s cégek közül választanak a márkák és a jobb cégek?

Biztos. Ugyanis sem időt sem energiát nem fecsérelnek arra, hogy "Ádámnál-Évánál" kezdjék a válogatást. Főleg, ha ezt megtette már erre szakosodott szervezet, a tanúsító. (Persze nem mindegy,melyik tanúsító.) A felvételi interjút sem azzal kezdjük, hogy tud-e egy diplomás jelölt olvasni. A tanúsító is, ahogy az egyetem is bizonyítványt ad teljesítményeinkről. Ha beszállítót, vagy alvállalkozót keres egy komoly cég, azon túl kell lenni, hogy honnan vették az acélt az alkatrészhez, vagy megmosták-e a zöldséget feldolgozás előtt. Ahogy a vizsgán a minimumkérdéseken, illetve a sportversenyen a selejtezőszinten. Enélkül nincs megmérettetés, a rajtlista, a magasabb osztály, a márkás cégek klubja csak álom. Klubtagsági nélkül hamar magunkra maradunk! (Még azok is akik szerint nem mindenkinek kell klubtagsági, vagy azt nem csak igazi teljesítményekre osztogatják.)

Minden tendernek, vagy ajánlatkérésnek alapkövetelménye a tanúsított irányítási rendszer? Vagy a legtöbbször ez nem is feltétel? Egyáltalán muszáj nekünk kooperációban dolgozni?

Többnyire ez nem "papírformai", de a komoly helyeken mindig informális belépő. Nem publikus, "csak" kimondatlan elvárás, ami az elutasítottak utólagos oknyomozásainál úgyis kiderül. Az nyilvános, ki nyerte a munkát, vagy ki lett a szállító. Auditált vállalkozásaink üzleti partnereinek több mint 80%-a rendelkezik tanúsítvánnyal, nagyságuktól és tevékenységeiktől függetlenül. Arra a kérdésre, hogy egy ISO önmagában garancia-e a minőségre, a komoly válasz: nem, de a korreláció erős és nemcsak reklámértéke van. A cinikus válasz: "egyszer fenn, egyszer lenn!" Az újabb kérdés meg az, hogy, ha nem csatlakoznak a kicsik a nagyobbakhoz, vagy egymáshoz, akkor kikkel fognak majd együttműködni? "Egyedül nem megy," vagy mégis? Mint "az indián síugró…, biztos van…, csak k…. nehéz elképzelni!" /Hadházi László/

Mikor hasznos egy cégnek az ISO-rendszer bevezetése és mit várhatunk tőle?

Soha nincs túl korán, mint ahogy túl későn se. Mégis akkor "a legjobb egy jó ISO", amikor, már mindenki túl erős a cégnél, ettől teljes a káosz, alapvető szabályok kellenek, meg vállalati kultúra. Meg amikor már senki sem elég erős, ettől teljes a káosz… . Meg akkor, ha a napi működés törvényszerű csapdáit ki akarjuk védeni, mert sokba fognak kerülni! Az irányítási rendszerszabványok fejezetei "check-lista"-ként mutatják meg, milyen témakörökkel kell foglalkoznunk a cég irányításakor. Nem rutinból! Mint a pilótáknak minden egyes felszállás előtt. Hogy e szempontoknak folyamatosan megfelelünk-e, azt az a külsős, objektív mércével mérő auditor felügyeli. Segít megvédeni a céget, pl. a hatósági büntetésektől, a szabályozatlanságból adódó jogviták következményeitől, a rendszerhibák sorozatkáraitól, stb. Hamarabb jelez, mint a piac, mert akkor már valószínűleg késő! Honlapunk "Tanulópénz" menüpontja írásainak tanúsága szerint mi már megfizettük a tanulópénzt meglévő és leendő ügyfeleink helyett is.



Főleg két esetben kattintson csomagjainkért!

1. ha olyan jól megy cégének, ahogy szeretné és azt akarja, hogy ez így is maradjon,
2. ha nem megy olyan jól, ahogy szeretné és azt akarja, hogy ez ne így maradjon.



Várjuk megkeresését, üdvözlettel:

Törőcsik Ignác